Sosem leszel egyedül, … egy oldal, ahol a szülők őszinték lehetnek, ahol felfrissülhetnek, és ahol meggyőződhetnek arról, hogy nincsenek egyedül a különleges figyelmet igénylő gyermekeik nevelésekor. 


Sosem leszel egyedül, … egy oldal, ahol a különleges figyelmet igénylő felnőttek is reményeink szerint  otthonra találnak. 


Sosem leszel egyedül, … egy oldal, ahol segítséget szeretnénk nyújtani barátoknak, közösségeknek, gyülekezeteknek, hogy megérthessék az SNI-s gyermekeket, és a különleges figyelmet igénylő felnőtteket, hogy bepillantást nyerhessenek a szülőkben zajló küzdelmekbe, és megismerhessék, miként lelhetnek otthonra a különleges figyelmet igénylő családok, felnőttek közöttük. 


Azt szeretnénk, ha az oldalra látogatók megtapasztalnák a virtuális közösség támogatását, és szeretnénk együtt keresni annak az Istennek a jelenlétét, aki ezt üzeni nekünk: „jöjjetek énhozzám mindnyájan, (akik aggódtok, terheket hordoztok, megfáradtatok) mert én megnyugvást adok nektek.” (Máté 11:28)


Mert a valóság az, hogy az SNI-s gyerekekkel nem könnyű megélni a mindennapokat, részt venni akár egy átlagosnak tűnő ünnepen, gyülekezeti alkalmon, baráti összejövetelen. A szülőkre plusz terhet tesz az az érzés is, hogy a környezetük, barátaik, családtagjaik sokszor nem tudják kezelni a helyzetet, nem tudnak mit kezdeni a gyerekeikkel. Kritikusan szemlélik a nevelési módszereiket, fogalmuk sincs arról, hogy mit jelent egy különleges figyelmet igénylő gyermek kezelése, aki mentálisan vagy fizikailag másként fejlődik mint az átlag. 


Egy diagnózis kapcsolatokat zúzhat össze, vagy fonhat még szorosabbá. Az a vágyunk, hogy az itt megjelenő írások segítségül szolgáljanak az értékes, támogató, baráti, testvéri kapcsolatok ápolásához. 


Egy SNI-s gyermeknek, felnőtteknek és családjaiknak nem egyszerű az életük. Fontos, hogy minél többen tudják és megtapasztalják, hogy sosem lesznek egyedül ezen az úton. Mert mindannyiunknak szüksége van egy közösségre, ahol együtt örülnek velünk, imádkoznak értünk, helyes irányba terelnek bennünket amikor elveszettnek érezzük magunkat. Szükségünk van egy együtt érző, támogató közegre, ahol tudjuk, hogy fél szavakból is megértenek bennünket, mert pontosan tudják, min megyünk éppen keresztül. Ez az oldal a kapcsolatokról szól. Arról, hogy miként kapcsolódunk Istenhez és miként kapcsolódunk egymáshoz. 

Azt is tudjuk, hogy mindannyian, barátok, szülők és gyermekeik a hit útjának más más állomásán járnak. 
Épp ezért nincs feltétel és nincs elvárás, nem kell megfelelni. Mindenkit szeretettel fogadunk, Isten hozott közöttünk! 

 

A blog olvasásához kattits IDE