„Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen.”
János 14:27
Ha már egy ideje tanulmányozod a Bibliát, bizonyosan észrevetted, hogy Isten gyakran hasonlatokban és kontrasztokban fejezi ki Saját nézőpontját. Például, gyakran állítja szembe a szegényeket a gazdagokkal, a bölcseket az ostobákkal, a világosságot a sötétséggel, és hogy hűek maradjunk témánkhoz, az Istentől származó bölcsességet a világ által felkínálttal. Jézus azt mondta, „az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja, …” (János 14:27).
Egyértelműen, a Mester azt akarta ezzel mondani, hogy az a békesség, amelyet Ő ad követőinek, egészen más, mint az a béke(sség), amely a világban található. Amikor Jézus a „világról” beszélt, a bennünket körülvevő társadalomra és kultúrára utalt.
Hajókáztál már tengeren viharos időben? Jómagam már többször is megtapasztaltam a viharos tengert, és köszönöm, többet nem kérek belőle. A szél hatban, kilencven, de akár százötven kilóméter per órás sebességgel is végigsöpörhet a víz felszínén, és teljes erejével fújja rád az esőt, miközben mennydörgés, villámlás és koromsötétség vesz körül. A hullámok hatalmasra nőnek, hat, kilenc, sőt, esetenként tizenöt méter magasan tornyosulnak. Egy ilyen vihar közepén a hajód kis játékcsónakocskának tűnik, és a legénység bizony könnyen reménytelen helyzetbe kerül. Mindeközben, a vízfelszín alatt, csupán harminc méter mélyen, nyoma sincs a viharnak. Odalent minden csendes, egy hang sem hallatszik. Nincs vihar, nincs pánik, egyetlen rezzenést sem érzel a fent dúló viharból.
Ez a döbbenetes jelenség Isten békességét tükrözi számomra, és egy pindurka betekintést ad abba a békességbe, amelyet Jézus ígért tanítványainak. Jézust elmondta nekik, hogy mivel Őt követik, a világ sok bajt okoz majd nekik, sőt, azt állította, hogy egyesek közülük üldöztetést szenvednek majd az Ő nevéért. Mindezek után tette azt az ígéretet, hogy Ő soha nem hagyja magukra azokat, akik Őt követik, tehát az Ő állandó jelenlétének velejárója lesz a valódi békesség.
Amikor félelem, idegeskedés és különféle problémák tornyosulnak feletted, keresd Isten békességének alábbi jeleit:
- A körülmények nem befolyásolják. Az életünkben a békesség gyakran pont a próbák és nehézségek közepette válik láthatóvá és érezhetővé. A megtapasztalás nehézségétől függetlenül tudhatod, hogy Isten a te békességed. Bízz Őbenne teljes erőddel!
- Meghaladja az emberi értelmet. Isten békessége nem mindig logikus vagy kézzel fogható, viszont működik és rendelkezésünkre áll, magasabban az emberi értelemnél.
- Elérhető minden Jézus-követő számára. Isten békessége elérhető minden olyan személy számára, aki, elfordulva bűneitől, Jézus Krisztust megváltójaként követi, és engedelmességben törekszik Istent félő életet élni, alárendelve magát Isten Beszédének és a Szentlélek vezetésének.
- Egy folyamatos kapcsolatot, „Krisztusban maradást” jelent. Az élet legnehezebb próbáiban is mindig ott van a Szentlélek, készen állva arra, hogy segítségünkre siessen. Békesség – őszinte, igaz, mély, Isten-adta békesség – lehet a te életed minden egyes napjának „normális” légköre is, hogy aztán abban járj-kelj minden dolgodban.
Miközben szépen éled tovább hétköznapjaidat, hidd el és bízz is abban, hogy Isten „szíve vágya” az, hogy folyamatosan érezd és átéld az Ő békességét – azt a békességet, amelyben ott rejlik az öröm és a tudat, hogy életedet céllal éled, s annak minden területe igenis fontos.