„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.” Fil 4,6
Heteken át nem tudtam átaludni az éjszakákat.
Lefeküdtem, elaludtam, aztán 3 körül felébredtem, s csak bámultam a plafont.
Számláltam báránykákat.
Próbáltam olvasni a Bibliát.
Próbáltam imádságokat mondani.
Nem működött.
És ez így ismétlődött éjszakáról éjszakára.
Megpróbáltam utánajárni, mi lehet a mélyben, és ismerős folyamatra bukkantam. Mint egy lassú szivárgásnál a gipszkartonban, kiderült, hogy álmatlan éjszakáimat egy súlyosabb probléma okozza.
A világunkban történt hirtelen változásokkal kezdődött. Ehhez hozzáadódtak az életemben és szeretteim életében bekövetkező események. Lassan egyre több „mi van, ha” kérdés merült fel bennem, ami aztán általános szorongáshoz vezetett.
Mi van, ha nem sikerül úrrá lenni rajta?
Mi van, ha bekövetkezik a legrosszabb?
Mi van, ha ez már mindig így lesz?
Szerettem volna minden problémára megoldást találni, de rá kellett jönnöm, hogy ami történik, túlvan a hatáskörömön. Ezeknek a mamut méretű problémáknak a kimenetele egyedül Isten kezében van. És itt fedeztem fel álmatlan éjszakáim okát: folyamatosan olyan dolgokon rágódom, amelyek meghaladják az erőmet, amelyeken én nem változtathatok.
Megnyitottam a szívemet az aggódás előtt, és az kényelmesen be is költözött. Álmatlanságom közvetlen összefüggésben állt tépelődéseimmel.
Épp ez az, amitől óva int minket Pál apostol a Fil 4,6-ban: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt” (Fil 4,6).
Az aggódásra itt használt görög szó szétesést is jelent, ami még jobban aláhúzza, milyen erejük van az aggódó gondolatoknak. Az aggódás felnagyítja problémáinkat, és lekicsinyíti Istenről alkotott képünket. A körülményekre koncentrálva szem elől tévesztjük a hatalmas Isten uralmát világunk fölött.
Pálnak bőven volt miért aggódnia, de kirak elénk egy veszélyjelző táblát, tudva, hogy az aggódás útja félelemhez, kételkedéshez, kétségbeeséshez vezet. Amikor aggódunk, elménket eluralják a szorongó gondolatok, ahelyett, hogy Istennel, s az ő hathatós erejével foglalkoznánk.
Pál útmutatása egyértelmű: tudatosan döntsünk az aggódás ellen. Könnyű ezt mondani. Ehhez az kell, hogy minden egyes kontrollálhatatlan történés és esetleges kimenetele láttán bizalommal forduljunk Istenhez, aki tudja, mit miért tesz. Nemcsak olvasnunk kell az Írásokat, de horgonyt kell vetnünk benne. El kell döntenem, hogy hiszek Isten egyeduralmában, az Ő tervében, még ha esetleg az nem is egyezik az én vágyaimmal.
Ezután azt kéri Pál, hogy imádkozzunk, könyörögjünk Istenhez, és adjunk hálát Neki azért, ami aggódással tölt el. Én is imádkoztam, de imádságom az aggodalmaimról szólt. Miután Isten elé tártam kéréseimet, könnyeim tovább mosták gondolataimat, érzéseimet. Az az imádság, könyörgés és hálaadás, amiről Pál beszél, arról szól, hogy akaratunkat felcseréljük Istenével.
Szerintem Isten akarja, hogy kérjünk Tőle, de bízzunk abban, hogy Ő jobban tudja, mi a jó. Pál tudott hálaadással könyörögni, mert megtanulta, hogyan helyezze Isten tökéletes akaratát a saját vágyai fölé.
Ha így teszünk, megtapasztaljuk azt a békességet, amiről Pál beszél a folytatásban: „és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban” (Fil 4,7).
Ahogy imádkozunk, kérünk, és hálát adunk Istennek, bezárjuk az ajtót az aggódás előtt, és megnyitjuk a békességnek. Ebben a békében már tudunk Istenre koncentrálni ahelyett, hogy a jövőért aggódnánk. Ha elfordulunk az aggódástól, átéljük a békességet, mely már nem az általunk kontrollálható kimeneteltől függ, hanem Istentől jön, Aki mindenen uralkodik.
Ennek a békességnek az elérésén dolgozom most már. Bár lehet, hogy a világ, a körülmények, szeretteim élete nem változik, de igyekszem átadni Istennek mindent, ami nem rajtam múlik, leállítani a „mi van, ha” gondolatokat, és átaludni az éjszakákat.
Istenem, mikor beborítanak a gondok, amelyeken nem tudok változtatni, segíts Beléd vetnem bizalmamat. Juttasd eszembe, hogy Te uralkodsz mindenek fölött. Erősítsd hitemet, hogy amit Te teszel, az mindig jó és terved szerint való, még ha nem is egyezik azzal, amit én szeretnék. Jézus nevében, Ámen.
Kia Stephens: Dealing With Anxiety When Life Is Uncertain, Encouragement for Today, Jan 25, 2021. 01. 25.; kép:pinterest.com; forditás:eszmelkedesek.blogspot.com; https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2021/01/25/dealing-with-anxiety-when-life-is-uncertain