Category: Egyéb kategória

Posted on

Az év, amely az újjáépítésről szól

A 2020-as év megviselt.
Egy olyan időszakban, amikor térdre kellett volna ereszkednem és következetesen kinyitnom a Bibliát, elkezdtem bezárni és elhúzódni. Nem egyről a kettőre, hanem fokozatosan. Nem volt szándékos, hanem inkább egy akaratlan váltás. Nem haragudtam Istenre, nem voltam lelkes a szertartásokat övező a hit gyakorlati megnyilvánulásaival szemben.
A Máté 17:20-ban, amikor Jézus elmagyarázza a tanítványoknak, miért nem képesek meggyógyítani az epilepsziás fiút, így válaszolt: “Ő így válaszolt: „Mert kevés a hitetek. Igazán mondom nektek: ha csak akkora hitetek lenne, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: »Menj innen oda!«, bizony az oda is menne. Semmi sem lenne lehetetlen számotokra.”
De 2020-ban mindent olyan lehetetlennek éreztem. Olyan volt, mintha megengedtem volna, hogy 2020-as évben én magma is, és a hitem is erőtlenné váljon.
Nos, mi lenne a legjobb alkalom arra, hogy kihúzzam magam ebből az állapotból, mint egy újév kezdete?
Rádöbbentem arra, hogy a mustármag még mindig ott van bennem valahol, így újra elkezdhet virágozni a hitem.
Olyan lenne ez, mint amikor egy sportcsapat elveszítené a legjobb játékosait és ahelyett, hogy szuperjátékosokkal kezdenék újra a szezont, inkább fiatal tehetségekkel indulnak neki az évadnak.
Nem egy napról a másikra történne, de ez segítene abban, hogy a fejlődés szilárd alapját megvethessék.
Mint minden egyes célok, vagy újévi fogadalmak listájánál, szükséges, hogy reális elvárásaim legyenek, mivel a változás nem azonnali.
De egy kis hittel és kitartó imákkal, 2021-ben elkezdhetek azon emberré vállni, akit Isten teremtett.
-Kelly Barbrey
Milyen változtatásokat határoztál el ebben az évben annak érdekében, hogy elmélyítsd a hited?

Forrás: https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2021/01/29/rebuilding-year


Posted on

Isten közel van – 2. nap : Hír vagy igazság?

 Jézus így válaszolt: “Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. 

(János ev. 14:6)

A hír és az igazság nem mindig fedik egymást. 
Ezt a tényt az elmúlt évtől elhúzódó egészségügyi problémámban tapasztaltam meg. Az egész néhány nem várt szóval kezdődött, mellyel az orvosom fordult felém: 
„Sajnálom Lysa, rákos vagy.” 
Bárcsak le tudnám írni, mi történt abban a percben velem. Körülöttem minden elcsendesedett és lelassult. Hallottam, hogy az orvos távolból továbbra is beszél hozzám, de fogalmam sem volt, mit mond. A hang a torkomon akadt, egy szó sem jött ki belőlem. Legszívesebben sírtam volna, de még arra sem volt erőm. 
Hívő asszony vagyok, teljes szívemből hiszem, hogy Isten jelen van életem minden eseményénél. De ebben a pillanatban Isten távolinak és megfoghatatlannak tűnt. Letaglózódtam a hír hallatán, aztán összeszedtem magam, majd ismét kábultan meredtem magam elé. 
Szerettem volna az érzéseimen úrrá lenni, de az összeomlás határán voltam.
Ijesztő volt szembesülni az orvosi vizsgálati eredményekkel, bizonytalanul állva a jövő előtt. 
A következő napokban Isten csendesen egy emailt juttatott eszembe, melyet egy kedves barátomtól, Shaunti Feldhahmtól kaptam, egy másik nehéz élethelyzetemben. Az üzenet így szólt:„Lysa ez csak egy hír. Ez nem az igazság. 
Azta. 
Mindig azt gondoltam, hogy a hírek és az igazság fedik egymást. Igaz, hogy amit az orvos közölt velem, az hír volt, őszinte, teszt eredményeken alapuló egészségügyi tény. 
De én megragadhatom azt az igazságot, mely túlszárnyalja a híreket. Azt a helyreállítást, melyet az emberi korlátokkal lehetetlen elérni, de a végtelen, Mindenható Istennek lehetséges. És ez az igazság helyezi Istent az életem egyenletébe. 
Ma már másként tekintek a lehetetlen szó jelentésére:
A lehetetlen szó Shaunti üzenete alapján teljesen más megvilágításba került: Isten a hatalmas VAGYOK. Ő ad reménységet és gyógyulást számomra. 
Milyen megnyugtató ezzel a jelentéstartammal tekinteni a lehetetlennek tűnő helyzetekre! 
Lehet, hogy épp olyan hírekkel szembesültél, amely árnyékot vet a 2021-es évedre, és úgy tűnik, hogy nem sok boldogságot tartogat számodra ez az esztendő. Kilátástalannak tűnő pénzügyi helyzet, képtelen változás a munkahelyeden, kezelhetetlen gyermek döntése, egy barátod szomorú helyzete, egészségügyi állapotodról szóló lehangoló hír. 
Bármilyen hírt kaptál, vagy fogsz kapni a jövőben, kívánom, hogy Shaunti üzenete segítsen neked is. 
Mert a hír az, 

hogy Isten igazsága örök érvényű 
ÉN VAGYOK AZ ÚT, AZ IGAZSÁG ÉS AZ ÉLET. 
Jézus így válaszolt: “Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. (János 14:6) 
ÉN MINDIG HŰSÉGES MARADOK HOZZÁD 
„aki az eget és a földet alkotta, meg a tengert, és ami csak bennük van; ő meg is tart hűségesen mindenkor. „ (146. Zsoltár, 6.) 
VELED VAGYOK. 
Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. (Ézsaiás 41:10) 
TARTALAK TÉGED. 
De én mindig veled leszek, mert te fogod jobb kezemet. (73. Zsoltár 23.) 
OLTALMAD VAGYOK. 
Te vagy az oltalmam, megóvsz a bajtól, körülveszel a szabadulás örömével. (32. Zsoltár 7.) 
A küzdelemben békét adott számomra az a tudat, hogy Isten mindent a javamra fog fordítani és jó volt megragadnom azt az igazságot is, hogy a kilátástalanságban Isten megoldást fog nyújtani az életemben. 
Ha őszinte vagyok, akkor be kell vallanom, hogy még most is vannak lelkileg nem túl szilárdan megalapozott gondolataim, amikor úgy érzem, hogy meg fogok őrülni, és zokogok, és bizony hisztizek is egy kicsit. 
De nagyon hálás vagyok a hatalmas VAGYOK Istenért. Akihez teljes bizalommal ezekkel a szavakkal fordulhatok: „Vezess hűségesen, és taníts engem, mert te vagy szabadító Istenem, mindig benned reménykedem.” (25. Zsoltár 5) 
Szeretlek, kedves Barátom. Azért imádkozom, hogy amikor a lehetetlen szó a torkodat szorongatja, és igyekszik elrabolni a reménységedet ebben az évben, gondolj a VAGYOK Istenre, és kapaszkodj Belé. 
Drága Uram! Te VAGYOK-ként mutatkoztál be nekünk. Te vagy az Út, az Igazság és az Élet, aki mindig hűséges maradsz hozzánk. Köszönöm, hogy mindig itt vagy velem, szorosan tartasz engem oltalmazó karodban. Segíts, hogy ezeket az igazságokat meg tudjam ragadni, amikor minden lehetetlennek tűnik körülöttem. Jézus nevében, Ámen 


(Forrás:
5 Days to Knowing God is Close By Lysa TerKeurst
DAY 2: Is This News or Truth?
Fotó: pinterest.com)

Posted on

Mit kezdjünk az aggódással bizonytalan időkben

„Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt.” Fil 4,6

Heteken át nem tudtam átaludni az éjszakákat.

Lefeküdtem, elaludtam, aztán 3 körül felébredtem, s csak bámultam a plafont.

Számláltam báránykákat.

Próbáltam olvasni a Bibliát.

Próbáltam imádságokat mondani.

Nem működött.

És ez így ismétlődött éjszakáról éjszakára.

Megpróbáltam utánajárni, mi lehet a mélyben, és ismerős folyamatra bukkantam. Mint egy lassú szivárgásnál a gipszkartonban, kiderült, hogy álmatlan éjszakáimat egy súlyosabb probléma okozza.

A világunkban történt hirtelen változásokkal kezdődött. Ehhez hozzáadódtak az életemben és szeretteim életében bekövetkező események. Lassan egyre több „mi van, ha” kérdés merült fel bennem, ami aztán általános szorongáshoz vezetett.

Mi van, ha nem sikerül úrrá lenni rajta?

Mi van, ha bekövetkezik a legrosszabb?

Mi van, ha ez már mindig így lesz?

Szerettem volna minden problémára megoldást találni, de rá kellett jönnöm, hogy ami történik, túlvan a hatáskörömön. Ezeknek a mamut méretű problémáknak a kimenetele egyedül Isten kezében van. És itt fedeztem fel álmatlan éjszakáim okát: folyamatosan olyan dolgokon rágódom, amelyek meghaladják az erőmet, amelyeken én nem változtathatok.

Megnyitottam a szívemet az aggódás előtt, és az kényelmesen be is költözött. Álmatlanságom közvetlen összefüggésben állt tépelődéseimmel.

Épp ez az, amitől óva int minket Pál apostol a Fil 4,6-ban: „Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt” (Fil 4,6).

Az aggódásra itt használt görög szó szétesést is jelent, ami még jobban aláhúzza, milyen erejük van az aggódó gondolatoknak. Az aggódás felnagyítja problémáinkat, és lekicsinyíti Istenről alkotott képünket. A körülményekre koncentrálva szem elől tévesztjük a hatalmas Isten uralmát világunk fölött.

Pálnak bőven volt miért aggódnia, de kirak elénk egy veszélyjelző táblát, tudva, hogy az aggódás útja félelemhez, kételkedéshez, kétségbeeséshez vezet. Amikor aggódunk, elménket eluralják a szorongó gondolatok, ahelyett, hogy Istennel, s az ő hathatós erejével foglalkoznánk.

Pál útmutatása egyértelmű: tudatosan döntsünk az aggódás ellen. Könnyű ezt mondani. Ehhez az kell, hogy minden egyes kontrollálhatatlan történés és esetleges kimenetele láttán bizalommal forduljunk Istenhez, aki tudja, mit miért tesz. Nemcsak olvasnunk kell az Írásokat, de horgonyt kell vetnünk benne. El kell döntenem, hogy hiszek Isten egyeduralmában, az Ő tervében, még ha esetleg az nem is egyezik az én vágyaimmal.

Ezután azt kéri Pál, hogy imádkozzunk, könyörögjünk Istenhez, és adjunk hálát Neki azért, ami aggódással tölt el. Én is imádkoztam, de imádságom az aggodalmaimról szólt. Miután Isten elé tártam kéréseimet, könnyeim tovább mosták gondolataimat, érzéseimet. Az az imádság, könyörgés és hálaadás, amiről Pál beszél, arról szól, hogy akaratunkat felcseréljük Istenével.

Szerintem Isten akarja, hogy kérjünk Tőle, de bízzunk abban, hogy Ő jobban tudja, mi a jó. Pál tudott hálaadással könyörögni, mert megtanulta, hogyan helyezze Isten tökéletes akaratát a saját vágyai fölé.

Ha így teszünk, megtapasztaljuk azt a békességet, amiről Pál beszél a folytatásban: „és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban” (Fil 4,7).

Ahogy imádkozunk, kérünk, és hálát adunk Istennek, bezárjuk az ajtót az aggódás előtt, és megnyitjuk a békességnek. Ebben a békében már tudunk Istenre koncentrálni ahelyett, hogy a jövőért aggódnánk. Ha elfordulunk az aggódástól, átéljük a békességet, mely már nem az általunk kontrollálható kimeneteltől függ, hanem Istentől jön, Aki mindenen uralkodik.

Ennek a békességnek az elérésén dolgozom most már. Bár lehet, hogy a világ, a körülmények, szeretteim élete nem változik, de igyekszem átadni Istennek mindent, ami nem rajtam múlik, leállítani a „mi van, ha” gondolatokat, és átaludni az éjszakákat. 

Istenem, mikor beborítanak a gondok, amelyeken nem tudok változtatni, segíts Beléd vetnem bizalmamat. Juttasd eszembe, hogy Te uralkodsz mindenek fölött. Erősítsd hitemet, hogy amit Te teszel, az mindig jó és terved szerint való, még ha nem is egyezik azzal, amit én szeretnék. Jézus nevében, Ámen. 

Kia Stephens: Dealing With Anxiety When Life Is Uncertain, Encouragement for Today, Jan 25, 2021. 01. 25.; kép:pinterest.com; forditás:eszmelkedesek.blogspot.com; https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2021/01/25/dealing-with-anxiety-when-life-is-uncertain

Posted on

Jézus, hol vagy?

„Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig a parton egyedül. És meglátta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel, mert ellenszelük van.” ( Márk 6:47-48a)

Voltál már olyan nehéz, rémisztő élethelyzetben, amikor azon kaptad magad, hogy azt kérdezted: „Jézus, hol vagy?”
Amikor valami, ami annyira megterheli és összezavarja az életed, hogy az az érzés kerít hatalmába, mintha a mi Messiásunk eltűnt volna.

El tudom képzelni, hogyan érezhették magukat a tanítványok ebben a helyzetben, épp miután megvendégeltek 5000 embert. Ahogy beszálltak a hajóba, a szél hirtelen feltámadt, és a víz sodrása megerősödött. Feszülten eveztek, miközben az élet valósága úgy tűnt elsöpri őket.
A vihar megrémisztette őket. Ha valaha ért ilyen élmény téged, el tudod képzelni, hogy nem csak hullámzott a víz, hanem vadul csapkodott, ütött, vágott. Kiszámíthatatlanul csapódtak fel körülöttük a hullámok. Gondolj bele, hogyan néz ki egy pohár víz, amikor szívószál segítségével hatalmas erővel belefújsz. Nem tudták sem a hajót, sem önmagukat kordában tartani. Teljesen tehetetlenek voltak, és elborította őket a félelem.

Nem hibáztatom őket azért, mert félelmet éreztek abban a pillanatban. Néha nagyon nehéz nem átadni magunkat a félelmeinknek egy olyan körülményben, ami megjósolhatatlan, nem igaz? Főleg, amikor segítség nélkül maradunk és úgy tűnik, nem lehet jó kimenetele a dolgoknak.
Nagyon hálás vagyok, amikor el is vesztünk minden reményt a harcokban, Jézus sosem veszít minket szem elől.

Amíg a tanítványok a hajóban erőlködtek, Jézus a hegyoldalban imádkozott. Onnan láthatta a tó közepén hánykolódó tanítványokat. „Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig a parton egyedül. És meglátta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel, mert ellenszelük van.” ( Márk 6:47-48a)
Jézus látta őket. Lement hozzájuk. És ők majdnem szem elől tévesztették a csodát a nagy káoszban.

Ugyanaz a csodatévő, aki megsokszorozta a halat és a kenyeret most a vízen sétált feléjük, és azt gondolták szellemet látnak. Először megrémültek, majd elámultak, de nem értették -ahogy az Írás is mondja-, „mert a szívük még kemény volt.” (Márk 6,52)

Amit szeretnék, hogy észre vegyünk az az, hogy Jézus mit válaszolt a tanítványoknak, akiknek hiányzott, akiket a félelem járt át, nem pedig a hit. A Biblia azonnal válaszolt ( szeretem, hogy rögtön ad választ). Ő azonban azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: “Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!” (Márk 6:50) Ez azt jelenti, hogy „ ne állj ellen Nekem.” Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba.
Ugyanezt mondja Jézus neked és nekem is. Ő nem fut el a zűrzavarunkból. Ott áll benne velünk. Az Ő jelenléte meghozza a békét.
Azt akarja, hogy lássuk és ismerjük Őt – ez az igazság nem csak ebben a részben jelenik meg, hanem átível az egész Biblián. Ugyanaz az Isten, aki önként kinyilatkoztatta Magát Mózesnek ( 2 Mózes 33:19) és Illésnek ( 1 Királyok 19:11-13) ahogy velük járt, úgy szeretné felfedni előttünk is az Ő békéjének és erejének teljességét.
Bármilyen bánat vagy szívfájdalom is zavarja meg a békénket, imádkozom azért, hogy meglássuk Őt közeledni felénk. Nem kell már félelemmel élnünk; hittel hívhatjuk Őt. Nyugodt lehetsz és bizakodó. Nem kell semmiért sem szoronganod. Mert tudjuk. Tudjuk, hogy lát minket. Tudjunk, hogy értünk van. A kezében tart mindent.

Igen. Az Úr közel van. És mi biztonságban vagyunk.

Ó, Uram, engedd meglátnom ezt. Kérlek segíts, hogy a nehézségek ne keményítsék meg a szívem és ne homályosítsák el a látásom a Te jelenlétedre. A félelem helyett a vihar közepén meglássam a Te arcodat, aki rám figyel, mindig csak rám. Találhassak bátorságot annak tudatában, hogy a Te csodálatos jelenléted mindig velem van. Jézus nevében, Ámen.

MAI IGAZSÁG

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítlek, meg is segítlek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak. (Ézsaiás 41:10)


DECEMBER 3, 2020
Lysa TerKeurst
https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2020/12/03/jesus-where-are-you

fotó: pinterest


Posted on

A haragomról

“Ha haragusztok is, ne vétkezzetek: a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek.” Efézus 4:26-27

Sokáig félreértelmeztem a mai igeverset, és teljesen rosszul alkalmaztam. Annyira könnyű volt előhúzni a tarsolyomból, amikor valaki el szeretett volna menni aludni anélkül, hogy megbeszéltük volna a konfliktust.
„Ó nem, nem kérhetsz időt pont most. Meg kell beszélnünk ezt, mert a Biblia ezt mondja ’a nap ne menjen le a ti haragotokkal’. Egyértelmű, hogy a nap megy le, szóval nekünk meg kell oldanunk ezt!”
Ám észrevettem, hogy a mai ige ezt mondja: „a ti haragotokkal”. Nem ezt mondja, „jobb, ha nem vétkeznek haragukban.” Ez a rész nem azt jelenti, hogy oldjak meg minden kapcsolati problémát este 9 előtt. Az én haragomról beszél, nem pedig a mi feszültségünkről.
Ahogy elkezdtem magam beleásni ebbe a területbe, ezt írtam a naplómba: ’Lysa…kezelned kell a haragodat. Ne feküdj le az ágyadba és ne hagyd, hogy feleméssze az elméd. Ha így történik, ez fog folyni belőled és megmutatja ki vagy mi sajátított ki magának.” Bekarikáztam a „harag” szót és eldöntöttem, keresek még igeverseket, amelyek megmutatják, hogyan kezeljem az erős érzelmeimet.
Mindig, amikor tanulmányozom a Szentírást visszatérek a kezdeti időkre, amikor először említve van az adott szó vagy téma. Ugyanezt tettem a „harag” szóval is, és Mózes első könyve 4. részénél találtam magam, a 2-8. verseknél. Itt jelenik meg az első kapcsolati konfliktus -Kain és Ábel történetében.
Évek óta ismerem a két testvér történetét, de átsiklottam egy nagyon fontos részleten. Kain haragra gerjedt, amiért Isten nem fogadta el az áldozatát és ezért megölte testvérét. Az Úr pedig szólt hozzá: „Miért gerjedtél haragra, és miért horgasztod le a fejed? Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.” (1 Mózes 4:6-7)
És hirtelen már nem is Kainról és Ábelről szólt a történet, hanem rólam.
Elgondolkodtatott ez a minta, amit Isten mutatott meg nekem az Íráson keresztül: Amit engedünk, hogy uralja az elménket, idővel szavakba öntjük, felfedve ezáltal az igazi forrását a döntéseinknek.
Kain és Ábel történetében is ezt látjuk.
Elme: Kain nem alázta meg magát és engedte, hogy a haragja elhatalmasodjon rajta.
Száj: Kain nem volt hajlandó arra, hogy a megbocsátás szavai töltsék meg a száját.
Mi uralta őt? A bűn ott leselkedett az ajtaja előtt, olyan mélyen uralkodott rajta, hogy megölte Ábelt. Jogot adott az érzéseinek, hogy irányítsák tetteit, azok után is, hogy Isten beszélt vele.
Olvastam több hasonló figyelmeztetést is, az 1 Péter 5:6-9-ben és a Jakab 4:7-11-ben. Rájöttem, hogy tudatosnak kell lennem, mikor lefekszem aludni.
Nem engedhetem, hogy a haragom és frusztrációm vad száguldásba kezdjenek a gondolataimon keresztül.
Ez nagyon nehéz, mikor a fájdalom annyira friss, a feszültség pedig állandó. Ilyenkor azt sem tudom mit kezdjek magammal – fekszem az ágyban a megoldatlan problémáimmal, amik maguktól nem tűnnek el.
Igen, a megbocsátás egy bonyolult kegyelem, ami lenyugtatja a haragom és segít újra meglátni a csodát.
Az előző kijelentésemet ne olvasd felületesen. Emlékezz, képességünk van arra, hogy megbocsátsuk mások felemelkedettségét vagy elesését arra alapozva, hogy mit tett Jézus értünk. El kell fogadni az Ő kegyelmét, majd engedni, hogy ez a kegyelem szabadon áramoljon rajtam keresztül mások felé is.
Ez jelenti azt, hogy Isten lelke dolgozik bennünk. És ahol a Lélek, ott munkálkodik a jó. A béke megtalálható. Kimondhatóvá válnak a gyógyító szavak. Az ökölbe szorított kezek elernyedhetnek. Gyengédebb válaszok hangozhatnak el. A haladás elérhetővé válhat. Az ellenség vereséget szenvedhet. Isten megdicsőülhet. A szemlélő világ pedig még többet és többet láthat meg Jézusból, rajtunk keresztül.


Jézus, minden naplementekor emlékeztess, itt az ideje megtisztítani a lelkem minden haragtól és bántástól, hogy így még többet mutathassak Belőled a világnak. Köszönöm, hogy kiterjesztetted rám a kegyelmed. Használj eszközként ma a megbocsátásban. Jézus nevében, Ámen.

MAI IGAZSÁG:

„Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban.” 1 Péter 5:8-9


DECEMBER 22, 2020, Lysa TerKeurst 

https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2020/12/22/about-my-anger

fotó: pinterest


Posted on

A gyülekezet mi vagyunk

„Ezért tehát, amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.”Galata 6:10

Kisétáltunk a nagy teremből és a gyülekezeti társalgó felé vettük az irányt. Azt hittem, a férjem majd a szokásos sarok felé indul, ahol a barátainkkal szoktunk beszélgetni az istentisztelet után, de ő a társalgó másik félébe indult. Amikor észrevettem, láttam, hogy a karja egy másik gyülekezeti tag vállán pihen és úgy tűnt, nagyon belefeledkeztek egy mély beszélgetésbe.

Ahogy hazafele vezettünk muszáj volt megkérdeznem, hogy miről beszélgettek.

A férjem így válaszolt: ,,Az Istentisztelet alatt észrevettem ennek az embernek az zokniját, és azért vettem észre mert, a cipője lyukas volt. Erős késztetést éreztem a szívemben, hogy vegyek neki egy pár cipőt…szóval odamentem és megkérdeztem mi a mérete.”

Már 20 éve ebbe a gyülekezetbe járunk. Meglehetősen nagy közösség, több istentiszteleti alkalommal egy nap, szóval a férjem számára nem volt ismeretlen dolog új emberekkel találkozni. Viszont odamenni valakihez, akivel még soha nem beszélt és megkérdezni a cipőméretét? Na ez új volt.

Folytattam a kérdezősködést: ,,Oh, wow… meglepődött? Sértésnek vette? Nem lehet, hogy csak egyszerűen szereti azt a régi cipőjét?”

A férjem így válaszolt: ,,Nem, egyáltalán nem vette sértésnek. Könnybe lábadtak a szemei és a szája megremegett. Tényleg úgy tűnt, hogy megérintette a kérdés. Megadtam neki a telefonszámomat és kértem, hogy hívjon fel, szeretnék találkozni vele a plázában.”

Két nappal később találkoztak. Ott az éttermek részlegénél megosztotta a férjemmel a történetét. Pár rossz döntés vezetett oda, ahol éppen volt. Hálás volt, hogy stabil állása lehet, de még hosszú út állt előtte.

Azt mondta a férjemnek: ,,Nem szeretem az adományokat. Azért fogadtam el a felajánlásod, mert tudtam, hogy Isten küldött. A héten egy temetésre kell mennem. Múlt vasárnap reggel, amikor odajöttél hozzám, átfutottam a szekrényem tartalmát, hátha találok olyan cipőt, amiben elmehetek a temetésre. Nem találtam. Szóval kértem Istent aznap reggel, hogy ha tud, gondoskodjon számomra egy pár cipőről. Amikor megkérdezted a méretem, tudtam, az Úr meghallgatta az imám. Túlcsordult a szívem Isten felé.”

Cipő vásárlás után a férjem megkérdezte az új barátját, tehet-e érte még valamit.
,,Nem, köszönöm”-felelte-,,Istentől csak cipőt kértem.”

A lelkészünk gyakran emlékeztet bennünket arra, hogy a gyülekezet nem csak egy épület, ahova dicsőíteni járunk. Mi vagyunk. Te és én. Mi vagyunk a gyülekezet. Mi vagyunk Krisztus teste. Az ő kezei, lábai. Amikor szükség van, mi be tudjuk tölteni azt.

Galata levél 6. részének 10. versében Pál apostol a galatabeli és a jelen gyülekezetet is így buzdítja: „Ezért tehát, amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.”
Galata 6:10

Talán érezted te is a késztetést, hogy segíts egy szükségben levő testvéren, de hezitáltál, mert nem voltál biztos benne, hogyan reagálnának. Szeretném magunkat egy kihívás elé állítani ma, hogy lássunk túl a kellemetlen helyzeteken és imádkozó lélekkel cselekedjünk Isten kérése szerint.

Esetleg egyedül és szükségben érzed magad. Talán a döntéseid, vagy mások döntései vezettek oda, ahol most vagy. Nem számít. Isten hall téged. Még ezekben a halk, reménytelennek tűnő imákban, amiket egyedül imádkozol a szobádban, Isten hall téged.

A mi Istenünk otthagy mindent, akár azt a 99-et is. Megszólítja a gyermekeit is akár, hogy törődjenek azzal, akinek szüksége van rá.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy úgy szeretsz, mintha én lennék az egyetlen gyermeked, pedig egyáltalán nem így van-a Te hatalmas családod tagja vagyok. Segíts, hogy úgy szeressek másokat, ahogyan Te szereted őket. Nyisd meg a szemem és a szívem, hogy lássam, ha szükség van rám. Jézus nevében, Ámen.

(forrás:https://proverbs31.org/read/devotions/full-post/2021/01/18/we-are-the-church
Binu Samuel-We Are The Church
proverbs31.org
Used with permission
fotó:pinterest)

Posted on

A megelégedést tanulni kell

“Maga az Úr megy előtted, ő lesz veled. Nem hagy el téged, és nem marad el tőled. Ne félj hát, és ne rettegj!” / 5Mózes 31:8/

Ahhoz, hogy megelégedésben élj, életednek teljes mértékben – minden részletében – az Úr Jézus Krisztusra kell összpontosítania.

Saját életemben többször is megéltem olyan rövidebb időszakokat, amikor egy-egy adott helyzet vagy probléma miatt éjszakákon át forgolódtam az ágyamban, az elmém zakatolása miatt nem jött álom a szememre. Mára megtanultam, hogy a legjobb dolog, amit tehetek ilyen esetben, amikor is egy adott probléma, beszélgetés vagy kritika nem hagy nyugodni, az, hogy felkelek, letérdelek az ágyam mellé és felkiáltok Istenhez: „Kérlek, segíts meg, Istenem, segíts csak Terád figyelnem ebben a helyzetben is!”

Az álom akkor jön a szemünkre, amikor Istenre figyelünk, és a „zakatolás” helyett azon gondolkodunk, Isten miként reagálna, miként érezne az adott helyzetben. Az álom mindig elkerül, amikor megengedem, hogy gondolataim a körül forogjanak, mit mondott egy adott személy, milyen nehézségekbe ütközhetek még az adott helyzetben, vagy hogy milyen hosszan nyúlhat el az egész bonyodalom. A mi választásunk azonban egyszerű: 1) Istenre és az Ő gondoskodó, védelmező és szerető természetére összpontosítunk és ezeket forgatjuk fejünkben, vagy 2) Azokra az emberekre és körülményekre figyelünk, amelyek meg akarnak lopni bennünket, tönkre akarják tenni életünket és gyűlöletet akarnak felhalmozni bennünk.

Amikor az Úrról gondolkozol, békességet nyersz. Minden más gondolat általában rövid időn belül idegeskedést, félelmet és aggódást okoz.

Amikor az Úrról gondolkozol, fontos, hogy lásd, Ő melletted van a bajban, ott van veled. Túl sok ember gondol Istenre egy messzeségben élő lényként, és nem értik, hogy Isten állandóan elérhető és készen áll arra, hogy azonnal cselekedjen az adott helyzetben. Az igazság pedig az, hogy Isten velünk van minden nap minden egyes percében.

Jól emlékszem arra a napra, amikor a földkerekség legbékésebb pontján találtam magam: a Galileai tengeren. Évekkel ezelőtt jártam ott, és egyszercsak a tengerpart egy olyan pontján álltam, ahol azt éreztem, ez biztosan a föld legbékésebb és legnyugodtabb pontja. Manapság persze szinte senkinek eszébe sem jutna ezt a helyszínt békésnek nevezni, hiszen Szíria és Libanon is igen közel húzódik, s az emberek többsége Izraelt a világ egyik legválságosabb háborús pontjának tekinti, ahol békesség bizonyosan nem fér meg.

Ennek ellenére én tökéletes békességre találtam ott. Az hogy lehet? – kérded. Az Úr jelenlétét éreztem ott. Tudtam, hogy ott van.

Számomra könnyű a szemeimet lecsukva meglátnom, amint az Úr ott sétál közvetlenül mellettem a Galileai tenger partján. Ugyanilyen könnyű és nagyon hasznos is elképzelnem, amint az Úr ott sétál mellettem és velem minden gyönyörűséges tájon, bármerre is járok a kerek világon.

Persze nem a gyönyörű táj vagy környezet adja a békességet, hanem az a tudat, hogy Isten ott van velem, érzem Őt a szívemben, miközben ilyen békés tájakon sétálgatok. Ez, az „Isten velem van” tudat az, amit fel kell elevenítenem, el kell képzelnem, és látnom kell lelki szemeimmel akkor is, amikor viharos az életem.

Tudod, teljesen mindegy, miben találod magadat az életben, mindig is Jézus lesz a megelégedésed forrása. Lásd meg az Urat, hogy melletted sétál, veled jár békességgel. Érezd meg jelenlétét. Légy mindig tudatában az életed felett gyakorolt hatalmának és tekintélyének. Amikor hitből személyes kapcsolatba lépsz Jézus Krisztussal, és tudatosítod magadban azt, hogy Ő mindig veled van és gondoskodik rólad, ígérem neked, meg fogod tapasztalni a valódi békességet.





 
Charles Stanley „Findig Peace”
 Youversion – Bibliaolvasási terv
Kép: pinterest.com
Posted on

Összpontosíts Isten jóságára a legsötétebb napjaidon!

„Mikor minden reményt elvesztettem, gondolataimat még egyszer az ÚR felé fordítottam” (Jón 2,7 TLB fordítás).

Amikor reménytelen hangulatban vagy, döntsd el, hogy arra az egyre gondolsz, amiről tudod, hogy felemeli a lelkedet: Isten jóságára.
Hogyan csinálta ezt Jónás? „Mikor minden reményt elvesztettem, a gondolataimat még egyszer az ÚR felé fordítottam” (Jón 2,7 TLB fordítás).
Ez a válasz a reménytelenségre. Isten felé fordítod a gondolataidat, és az ő jóságára, nagyságára, szeretetére, igazságosságára és kedvességére gondolsz.
Az Újszövetségben a görög szó erre a metanoia, azaz a gondolkodás megváltoztatása. Ez nem csak azt jelenti, hogy nem teszel többé rossz dolgokat. Azt jelenti, hogy megváltoztatod a gondolkodásod, és a sajátod helyett Isten szemszögéből nézed az életet.
Corrie ten Boom, a náci haláltáborok egyik túlélője egyszer ezt mondta: „Ha a világra nézel, lehangolt és elkeseredett leszel. Ha magadba nézel, akkor is. De ha Istenre nézel, nyugalmat találsz.”
Minden attól függ, hová nézel.
Ahogy a figyelmed Isten felé fordítod, nézz az ő Igéjébe. Az egyik igevers, amire életem néhány nehéz időszakában támaszkodtam, a 27. zsoltár 13. verse volt: „Tudom, hogy élni fogok, hogy meglássam az ÚR jóságát még ebben a jelenlegi életben” (GNT fordítás).
Nagyszerű emlékeztető, hogy Isten terve az életedben nagyobb, mint bármely probléma, amellyel szembenézel.
Lehet, hogy nehéz, de az aggódás helyett válaszd inkább azt, hogy felfelé nézel, és a „gondolataidat még egyszer az ÚR felé fordítod”.
Segítő kérdések elmélkedéshez és beszélgetéshez:
  • Miért nehéz néha Isten jóságára gondolni, amikor problémákkal nézel szembe?
  • Melyek azok az igeversek a Bibliából, amelyek reményt adnak, amikor elcsüggedsz?
  • Hogyan tudnád a figyelmedet Istenre fordítani, amikor legközelebb nehézségekkel nézel majd szembe?

*(Daily Hope by Rick Warren, 2020.08.03.)